Közlés alatt álló munkánkban felfedeztük, hogy a bakteriális SSB fehérjék képesek fázisszeparált kondenzátumok kialakítására, mely egy ezidáig ismeretlenen, térbeli és időbeli fehérjelokalizációs illetve reakció-szabályozási mechanizmusra ad lehetőséget. A folyamat lehetővé teszi a sejtet ért DNS-károsító stresszre adott gyors választ. Előrejelzésünk alapján a humán (h) SSB1 és SSB2 fehérjék szintén rendelkezhetnek hasonló tulajdonsággal és a Szint+ támogatás keretében szintetikusan előállított hSSB1 és hSSB2 fehérjékkel sikeresen igazoltuk felvetésünket.

Sikeres együttműködésünk folytatásaként a fázisszeparációt lehetővé tevő fehérjeszerkezeti okokat, szabályozó mechanizmusokat és a fázisszeparáció sejtes funkcióit szeretnénk felderíteni. Ehhez szintetikusan előállított, a fázisszeparációban implikált szerkezeti régiókban mutáns hSSB1 és hSSB2 fehérjekonstrukciókat fogunk létrehozni és vizsgálni élvonalbeli biofizikai módszerekkel és képalkotó eljárásokkal. Az alapfunkcióit megtartó, de fázisszeparációs sajátságaikban megváltozott fehérjék segítségével a sejtbeli szerep feltérképezhető. Eddigi ismereteink fényében a hSSB1 és hSSB2 fehérjék a DNS-hibák korai szenzorai és a sérült DNS-sel kialakított kondenzátumuk létrejötte feltételezhetően nélkülözhetetlen a DNS-hibajavítás elindulásához. A folyamat hibája genominstabilitáshoz és rákos elváltozáshoz vezethet. Mindezek miatt e fehérjék működésének és a fázisszeparáció mechanizmusának megértése hosszan fennálló kérdésekre válaszol és jelentősen mozdítja előre a DNS-hibajavítás és rákkutatás területeit. Továbbá munkánk kaput nyit a fázisszeparáció orvosbiológiai és biotechnológiai felhasználásának irányába.

Harami Gábor, Kovács Mihály