Az irodalomban már leírtak néhány hatékony peptiddel irányított liposzómát. Azonban termoszenzitív liposzómák esetén még kevés adat áll rendelkezésre. Mivel a termoszenzitív liposzómák a normális testhőmérséklet fölött tudják a bezárt hatóanyagot leadni, így a tumor melegítésével (40-50 °C) a lokálisan felhalmozódott liposzómákból felszabaduló tumorellenes hatóanyag közvetlenül ki tudja fejteni a hatását. Egy irányító peptiddel módosított liposzóma, hatékonyabban tud a tumorban dúsulni, így növelhető a szelektivitás. Jelen munkánkban két nagyon rossz prognózisú tumor, a HER-2 receptor pozitív emlő tumor és a hasnyálmirigy tumor célzására alkalmas peptiddel dekorált termoszenzitív liposzómákat kívánunk előállítani. A célzásra alkalmas peptidek kiválasztására már végeztünk előkísérleteket, így ezek kapcsolását kell megvalósítanunk a liposzómákba beépíthető komponensekhez.

Vizsgálni kívánjuk, hogy a liposzómákba beépített irányító peptidek szerkezete és mennyisége, hogyan befolyásolja a módosított liposzómák tumorsejt felismerését és a tumorban való dúsulásukat, illetve stabilitásukat és termoszenzitivitásukat. Célunk továbbá megvizsgálni, hogy a különböző hatóanyagok esetén, vagyis különböző liposzómázási stratégiák alkalmazásával milyen irányító peptidek kapcsolhatók a liposzóma PEG komponenséhez, vagyis mely esetekben lehetséges olyan rendszert létrehozni, melyek megőrzik a kiindulási liposzóma stabilitását. Előzetes kísérleteink azt mutatják, hogy a peptid vízoldhatósága lényeges befolyásoló tényező. Másik lényeges szintetikus kérdés, hogy a liposzóma előállítása során mely lépésben optimális a peptid kapcsolása.

Szoboszlai Norbert, Mező Gábor

Eredmény_2020. május