Napjaink gyógyszerkémiájában egyre inkább előtérbe kerül a természetes vegyületekhez hasonló, „természet ihlette” hatóanyagok fejlesztése. Ezen kutatások egyik ága a nem természetes aminosavak peptidekbe való beépítése, amivel számos problémát okozó tulajdonság ellensúlyozhatóvá válik. Témapályázatunkban ezért két olyan problématerületre fókuszálunk, amelyekben az általunk tervezett nem természetes aminosavak megoldást nyújthatnak.

Ezeknek egyike a rossz vízoldhatóság és aggregációs hajlam, mely számos farmakológiailag aktív szekvencia formulálhatóságát megnehezíti. A hidrofilitást növelhetjük "szuper-hidrofil" aminosavak beépítésével, az aggregációt megtörhetjük diszubsztituált vagy béta aminosavak alkalmazásával. Kutatásunk alapját ezért a kereskedelmi forgalomban nem kapható α-hidroximetil-szerin adja, melynek oldallánchosszabbított, fluortartalmú és β-aminosav analógjait kívánjuk előállítani és vizsgálni ezek hatásait ismert aggregációra hajlamos modell peptidek esetén (pl. Amyloidβ(30-37), Dau=Aoa-GFLG-GE11).

Másik fontos problémakör a ciklikus peptidek, kanyarszerkezetek kialakítása, stabilizálása, melyre megoldásként nagy térigényű nonafluor-tercier-butil-csoportokat tartalmazó aminosav származékokat terveztünk.

A nonafluor-tercier-butil-csoportok jelentősen befolyásolhatják peptidek konformációs tulajdonságait, így elősegíthetik eredetitől eltérő izomer formák kialakulását[3,4]. Ezért vizsgálni kívánjuk ezen analógok térszerkezetre gyakorolt hatását több diszulfid-hidat tartalmazó, ciklikus mintapeptidekbe való beépítésével (pl. α‐conotoxin, protegrin-1).

Munkánk olyan peptidszintetikus vegyület-tárnak a magját teremtheti meg, amely több terület problémájára is megoldást nyújthatna, és így alapja lehet más jövőbeni kollaborációknak.

Nemes Anikó, Enyedi Kata Nóra

Eredmény_2020. május